Évek óta járok a Tisza-tóra az ottani madárvilágot megfigyelni és fényképezni, és mindig nagy kihívást jelentett a madarakat úgy megközelíteni, hogy ne zavarjam meg, és természetes viselkedésük közben tudjam megörökíteni őket.

Tavaly nyáron azon kezdtünk el gondolkodni Csicsman Sanyival, hogy az álcázás mennyiben változtathja meg a madarak félénkségét, és javíthatja-e a fotósok esélyeit. Ennek mentén gyorsan vettünk is egy 3 x 6 méteres eredeti NDK gyártmányú álcahálót.  tovább »

Minden digitáls fotós előbb-utóbb szemberkerül azzal a ténnyel, hogy valahol tárolni kell a képeit. RAW fájlok, feldolgozott TIFF-ek rétegekkel és az egyes kimeneti formátumokra igazítva, esetleg video "footage"... Mind-mind rengeteg háttértár-kapacitást igényel. Manapság, amikor épp kezdenek megjelenni a piacon a 2 terabájt kapacitású lemezek, a tárolóhely probléma kezd megszűnni (és nem kell hozzá viszonylag drága megoldásokat találni, mint régebben). Azonban az adatok tárolásának van egy olyan aspektusa, amit a nagy diszkek önmagukban nem oldanak meg: a megbízható tárolást. Ahogy a mondás tartja, az nem kétséges, hogy a diszkek tönkre fognak menni - a kérdés az, hogy mikor. Ha ehhez még hozzávesszük Murphy törvényét is, akkor ezt ráadásul akkor fogják megtenni, amikor ezzel a legnagyobb kárt okozzák.  tovább »

Hála Balajti kollegának, folytatjuk Mike Johnston írásainak fordításait, rögtön egy friss és ropogós szösszenettel, ami a címe ellenére nem a főzésről vagy az egészséges életmódról szól...

Filozófiámat a képfeldolgozást és a nyomtatást illetően egy tömör  és megnyerően laza névvel lehet összefoglalni: "főtt zöldség". A metaforáért David Mayernek tartozom köszönettel, aki úgy egy évvel ezelőtt írta ezt le a The Online Photographer egyik kommentjében (úgy mellékesen saját anyukájára is tett enyhén rágalmazó utalásokat ezzel kapcsolatban). Amikor zöldségköretet készítesz, akkor addig kell főznöd a zöldséget, amíg pont jó lesz, de még ne főjjön szét. Úgy gondolom ugyanezt elmondhatjuk a képfeldologozás nagyjából bármelyik részfolyamatáról is.   tovább »

Nem is olyan régen egy amatőrfotós ismerősöm büszkén újságolta, hogy végigböngészte a raw archívumát és sikerült kiszelektálnia pár gigányi képet, amiket egy laza mozdulattal a digitális nihilbe küldött (gyk. kitörölt). Hallgatva az ismerősömet, azon gondolkoztam, vajon hány olyan kép esett a del gomb áldozatául, amelyekkel lehetett volna még valamit kezdeni. Persze nem azokra az elrontott képekre gondolok, amelyek pár órás PS masszírozás után bélyegkép méretben jól mutatnak valamelyik pontozós-fikázós oldalon. Hanem azokra a képekre, amelyekben van rejtett tartalom, szépség és csak egy kis utómunka kell, hogy ez előjöjjön.  tovább »